Wicca : Önmagunk felajánlása |
Önmagunk felajánlása
2005.03.24. 11:59
Önmagunk felajánlása
Ezt a szertartást a növekvő holdfázisban kell bemutatni és telihold idején befejezni. Az oltáron, són és a vizesedényen kívül legyen egy kis olajjal töltött edényke. A kör közepén található oltárt tájolják úgy, hogy arccal keletnek állhassanak elé. A varázskört krétával stb. rajzolják föl, majd üljenek le az oltár elé, és hunyják be szemüket. Összpontosítsák gondolataikat a belső látásra, képzeljék magukat egy fénylő gömbburok belsejébe. Terjesszék ki energiamezőjüket a kör pereméig. Tartsák ki ezt a képet néhány másodpercig, aztán lazítsanak. Nyissák ki a szemüket, álljanak fel, és menjenek a kör keleti pontjához. Jobb mutatóujjukkal mutassanak rá a kör vonalára, majd egyenletes léptekkel sétáljanak így, a kör belső pereme mentén, az óramutató járásának megfelelően. Ezután térjenek vissza az oltárhoz.Gyújtsák meg az oltáron álló gyertyát, és a füstölőket. Fogják kézbe a gyertyát, és járják körbe vele az oltárt. majd íves vonalban közelítsék meg a varázskör déli pontján álló gyertyát és a kezükben lévő gyertya lángjával gyújtsák meg, aztán a nyugati, az északi s a keleti gyertya következik. Végül térjenek vissza az oltárhoz, álljanak meg vele szemben, s tegyék vissza a főgyertyát az eredeti helyére. Engedjék le a kezüket, mutatóujjukat helyezzék a sóra, és törekedjenek rá, hogy az összegyűjtött erők az ujjhegyükön át a sóba áramoljanaj, közben mondják el a következőt:
'A só az élet. Engedd megtisztulni, engedd, megtisztítania az életemet, mert a szertartásom része. Hiszek Istenemnek és Istennőmnek, szertartásomat nekik ajánlom.'
Vegyenek ki háromcsipetnyi sót, és egy mozdulattaldobják a vízbe. A vizet háromszor kavarják meg a mutatóujjukkal az óramutató járása szerint, közben mondják el az alábbi sorokat:
' Engedd, hogy a megszentelt só kiszívja a víz minden tisztátalanságát, s a víz és a só együtt az Isteneimjavát szolgálja rítusaimban, s bárhol, bármikor alkalmaznom kell e kettőt.'
Menjenek a sós vízzel a kör keleti pontára, majd az óramutató járásával azonos irányban haladva hintsék be a folyadékkal a kör vonalát. Azután tegyék vissza az edényt az oltárra. Fogják a füstölőtartót, és ezzel is tegyék meg a keleti pontról a keleti pontig tartó sétát a körív mentén: közben lóbálják körkörösen a füstölőt. Azután térjenek vissza az oltárhoz, tegyék le a füstölőt, és mondják el a következő szöveget:
"Rólam vall e felszentelt kör. Önszántamból és szabad akaratomból vagyok itt, békével és szeretettel jöttem."
Mártsa mutatóujját a sós vízbe, és rajzoljon a homlokára egy körbe foglalt keresztet, a harmadik szem helyére, azaz a két szemöldök közé, a homlokra. A mellkasára, pontosan a szíve fölé pedig egy pentákulumot. Majd mondja el a következőt:
"Meghívom szeretve tisztelt Isteneimet, legyenek tanúi a szertartásomnak. "
Két kezét emelje az ég felé, Így tisztelegve az Istenek előtt, és mondj a következőket:
"Istenem és Istennőm, Uram és Úrnőm, minden élet atyja és anyja, vezessetek engem a körben és azon kívül,
irányítsátok minden léptemet. Úgy legyen."
Csókolják meg Uruk és Úrnőjük jelképes üdvözléseképp a kezüket vegyék a kelyhet, és löttyintsenek a földre vagy a boráldozati edénybe némi bort.
Az Isteneknek szóló felajánlást kísérjék e szavakkal: Az Úr és az Úrnő!
Igyanak egy kortyot, majd tegyék vissza a kelyhet az oltárra a következő szöveg kíséretében:
"Most fölépült a templom. Nem hagyom el nyomós ok nélkül. Úgy legyen."
Üljenek/térdeljenek az oltár elé, s meditáljanak néhány percig lehajtott fővel az Istenről és Istennőről, valamint a mesterségről. Elmélkedjenek arról, mi mindent jelent önmaguk számára ez az ősi vallások. A meditálás végén álljanak fel, karjukat tárják magasba az oltár fölött, és mondják el az alábbiakat:
"Uram és Úrnőm, hallgassatok meg! Engem, az egyszerű pogányt, ki titeket tisztel. Régóta töltöm utamat a kereséssel,
a dolgokat átható értelmet kutatom
a világban és magamban.
Ott vagyok fűben-fában,
minden növényben, minden patakban,
a forrásokban és a hegyekben.
Bennetek élek és Ti bennem éltek!"
Engedjék le karjukat, és folytassák:
,,Adassék meg, teljesüljön a kívánságom.
Engedjétek, hogy higgyek az Isteneimben
és mindabban, amit ők jelentenek.
Hadd legyek az élet és minden dolgok szerelmese, hitvallásomban helyesen cselekedhessek és éljek: mert,
ha én nem lobbantom fel magamban a szeretet lángját, soha nem találhatom azt meg magamon kívül.
A szeretet a törvény és a szeretet a jutalom.
A szeretet mindennél előbbre való, éljen az élet!"
Csókolják meg a jobb kezüket, és tartsák magasba:
"Uram és Úrnőm, előttetek állok, mezítelenül, dísztelen ajánlom fel magam dicsőségetekre.
Mindig pártotokra állok, és óvom, ami a tiétek.
Rosszat rólatok nem állítok, örökké védelmezek, míg élek.
Ti vagytok az életem, és életem a tiétek,
E naptól fogva. Megtartom és
magamévá teszem a boszorkánybölcsességet: ..Ha nem bánt senkit, megtehetsz bármit.
Úgy legyen."
Emeljék föl a kelyhet, a maradék italt lassan öntsék a földre, s közben mondják el az alábbiakat:
"Ahogy ez a bor elcsorog a kehelyből (vagy ivótülökből), úgy csorogjon el a vérem,
ha valaha képes volnék megbántani Isteneimet
vagy azokat, akikkel osztozom szeretetükben.
Úgy legyen!"
Ezután mártsák mutatóujjuka1 az olajba, s újból rajzolják föl a körbezárt keresztet a homlokukra, a harmadik szem helyére, s a pentákulumot a szívük fölé, a mellkasra.
"Újjászületésem alkalmából új nevet adok magamnak, ezentúl (u. név) a nevem a mesterségen belül.
Úgy legyen."
Most üljenek le, helyezzék magukat kényelembe, csukják be a szemüket, lazítsanak, és meditáljanak, mit jelent önöknek a boszorkányok mestersége. Gondolatainkba merülve a szertartás során ekkortájt. érezzük, hogy bizonyos érintkezés kezd kialakulni köztünk és Isteneink közt. Áro akár megérzik a közelségüket, akár nem, engedjék szabadon átáradni testükön a velük és az ősi hittel kapcsolatos gondolataikat. Élvezzék a "hazatérés" érzését, amely végezetül elvezet az ősi eredetű vallás alaprétegeihez.
A meditációt követően engedjék szétáradni magukban a boldogságot, adják át magukat a megérkezés öröme fölötti révületnek. Úgy érezhetik, mintha felragyognának vagy táncra perdültek volna.
Miután ez az élmény kiteljesedett, majd lecsendesült, álljanak fel, emeljék mindkét karjukat a magasba, és mondják el az alábbi szöveget:
"Köszönöm Isteneimnek a jelenlétet,
szeretettel jöttem közéjük, most már mennem kell. A szeretet a törvény és a szeretet a jutalom.
Úgy legyen. Bezárul most a templom!"
A fenti idézetsor a Seax-wica szertartáskönyv önmagunk felajánlásával foglalkozó részleteiból áll.
Nem közöltem ugyan a bevezető szertartások minden részletét (sem
varázseszközök felszentelésének pontos lépéseit), de majd kitérek e :mákra a teljes körű boszorkánygyűlés, más szóval koven (a skót eredű Iven szó, ejtsd: kavin; a továbbiakban koven alakban leírva) ismertetésekor.
A további leckékből apránként kiderül minden.
A varázskört sokféleképpen lehet elkészíteni, zárt térben remek megoldás kör alakú szőnyeggel megoldani a dolgot. A szertartás kezdete előtt felterítjük,
felszenteljük, majd a templom megtisztítása nevű szertartás végén összegöngyöljük, és zárt helyen tároljuk a következő alkalomig. A belső térbe kínálkozó másik megoldás, amikor 15-30 centiméter széles, jó tartású és szintén elmozdítható anyagból készítjük el a szertartási kört. Előnye, hogy
a szőnyegnél kisebb helyen tárolható. .
|