T�rdelj le a f�ldre. Azut�n �lj a sarkadra, a tested hajtsd el�re oly m�don, hogy a fejed a t�rded �rintse. A karod h�zd h�tra. Magzati poz�ci�ban vagy. Most laz�ts, feledkezz meg minden fesz�lts�gr�l. L�legezz nyugodtan �s m�lyen. R�videsen �szleled, hogy kicsiny kis mag vagy, amelyet a f�ld puha k�nyelme �lel k�r�l. Minden meleg �s kellemes. Alszol, nyugodt az �lmod. Hirtelen egy ujjad megmozdul. A r�gy nem akar tov�bb mag maradni, n�vekedni v�gyik. Lassan mozgatni kezded a karjaid, �s azt�n a tested emelkedik �s emelkedik, addig, am�g a sarkadon �lsz ism�t. Most lassan, nagyon lassan kezdesz felemelkedni, m�r a talajon t�rdelsz. Eg�sz id� alatt azt k�pzelted, hogy mag vagy, amely kicsir�zik, �s apr�nk�nt �tt�ri a f�ldet.

El�rkezett a pillanat, hogy teljesen a felsz�nre t�rj. Lassan emelkedsz felfel�, az egyik l�badat a talajra helyezve, azt�n a m�sikat is, k�zdve az egyens�lyveszt�s ellen, ahogy a r�gy k�zd, hogy teret nyerjen. V�gre talpra �llsz. K�pzeld el a mez�t k�r�s-k�r�l, a napot, a vizet, a szelet �s a madarakat. Egy r�gy, amely n�vekedni kezd. A karod lassan emeld az �g fel�. Azut�n egyre jobban ny�jt�zol, egyre tov�bb, mintha el akarn�d �rni a hatalmas Napot, amely ott ragyog a fejed f�l�tt, amely er�t ad, s amely �gy vonzz mag�hoz. A tested kezd elmerev�lni, az izmaid megfesz�lnek, mik�zben �rzed, hogy n�, n�, n�vekedik, �s hatalmass� v�lik. A fesz�lts�g egyre fokoz�dik, eg�szen addig, am�g f�jdalmass�, elviselhetetlenn� v�lik. Amikor m�r nem b�rod tov�bb, ki�lts egyet, �s nyissd ki a szemed.

Ism�teld meg a gyakorlatot h�t egym�st k�vet� napon, mindig ugyanabban az �r�ban