|
Wicca ünnepek
2005.01.07. 15:39
Imbolc
(február 2.)
Imbolc, drui da nevén Oimealg a szoptatós juhok ünnepe. A skót-kelta “oimelc” szóból ered, ami azt jelenti: “anyajuhok teje”.A nyáj állatai vagy ekkor adnak életet az év elsõ ivadékának, vagy méhük megduzzad és az élet teje csecsükbe és tõgyükbe áramlik.
Ez a magok me gáldásának és a mezõgazdasági eszközök megszentelésének ideje.
Ez jelzi az év sötét felének közepét.
A Szûz ünnepe, egészen március 21.-ig, ez a növekedésre és megújulásra való felkészülés idõszaka. Brighid kígyója elõbukkan a Földanya méhébõl, hogy megnézze, milyen az idõjárás, (a Gyertyaszentelõ eredete) és néhány helyen ilyenkor kezdenek a fagyott földbõl kibújni az elsõ sáfrányok.
Ezen az ünnepen a Szüzet menyasszonyként tiszteljük. Brideo`gas-okat szoktak készíteni zab vagy búza szárából és kosarakba rakják, amikbe elõzõleg fehér virágokat tettek. A fiatal lányok házról-házra járnak a Brideo`gas-szal és adományokat kapnak. Ezek után a tradicionális ünnepen az öregebb asszonyok Priaposz-vesszõkbõl készítenek tartót a babák számára, majd reggel a tûzhely hamuját megvizsgálják és ha a mágikus vesszõk nyomot hagytak, akkor azt jó ómennek tekintik. Brighid Keresztjei búzaszárból készülnek és a védekezés és jólét szimbólumaként szolgálnak az elkövetkezendõ évben. A tûzhelyeket kitakarítják és új tüzet gyújtanak, az ágsöprûnek pedig a bejárati ajtó mellett van a helye, annak szimbolizálására, hogy a régit kisöpörték és üdvözlik az újat. A Nap újjászületésének tisztelegve minden szobába meggyújtott gyertyákat helyeznek.
Az Imbolc másik tradicionális szimbóluma az eke. Néhány helyen ez a szántás elsõ napja, a termények elsõ palántázásához való felkészülésben. Egy díszített ekét húznak házról-házra, beöltözött gyerekekkel, akik ételt, italt vagy pénzt kérnek. Elutasítás esetén a ház elõtti kertet felszántják. Más helyeken az eke szintén fel van díszítve és whiskey-vel, az “élet vizével” öntözik meg. Sajt és kenyérdarabokat raknak a frissen kifordított barázdákba, a természeti szellemeknek való felajánlás gyanánt
Szigorúan tilos vágni vagy törni a növényeket az Imbolc ideje alatt.
Más nevei még ezen nagyobb ünnepünknek:
Imbolgc Brigantia (skót)
Imbolic (kelta)
Disting (germán, február 14.)
Lupercus (strega)
Szt. Brigitta napja (keresztény)
Gyertyaszentelõ, Candlelaria (mexikói)
a Hóvirág Ünnepe
a Fények Ünnepe
a Szûz Ünnepe
Az összes Szûz és Hajadon istennõt tisztelik ezen idõ alatt.
Az Imbolc istenei:
az összes Szûz és Hajadon istennõ
Brighid
Aradia
Athena
Inanna
Gaia
Februa
a Termékenység és a Szerelem istenei
Aengus Og
Eros
Februus
Az Imbolc szimbolikája:
Tisztaság
Növekedés és Megújulás
az Istennõ és az Isten újraegyesülése
Termékenység
a régi szétosztása és az újra való felkészülés
Az Imbolc szimbólumai:
- Brideo`gas
- Ágsöprû
- fehér virágok
- gyertyakoszorúk
- Brighid Keresztjei
- Priaposz v
esszõje
- eke
Az Imbolc gyógynövényei:
angyalgyökér
bazsalikom
babér
- földiszeder
- vérehulló fecskefû
- martilapu
- hanga
- írisz
- mirha
- baradicskóró
- ibolyák
- minden sárga vagy fehér virág
Az Imbolc ételei:
tökmag
napraforgómag
máktorta
muffin
lángosok
kenyerek
az összes tejtermék
borsfélék
hagymafélék
fokhagyma
mazsola
fûszeres borok
gyógyteák
Az Imbolc füstölõi:
bazsalikom
babér
wisteria
fahéj
ibolya
vanília
mirha
Az Imbolc színei
- fehér
- rózsaszín
- vörös
- sárga
- világoszöld
- barna
Az Imbolc kövei:
ametiszt
vérkõ
gránátkõ
rubin
ónix
türkiz
Az Imbolc ünneplése:
gyertyagyújtás
kõgyûjtés
hójárás és a tavasz jeleinek keresése
Brideo`gas és tartójának elkészítése
Priaposz-vesszõk készítése
ekedíszítés
ünneplés
máglyák, örömtüzek rakása
---------------------------------------------------------------------
Ostara: a fák ünnepe, a tavaszi napéjegyenlõség ünnepe. Az igazi tavasz elsõ napja. Március 19. és 21. közé szokott esni. Ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka - ezt már az ókori népek is megfigyelték. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdõdhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az õsszel földbe rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük késõbb.
A termékenység szász istennõjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük e napon.
Némelyik wicca-hagyomány a Zöld Istennõt és a Zölderdõ Urát ünnepli ilyenkor. Az istennõ termékennyé teszi a Földet, felébreszti Õt mély álmából, az Istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülõ mezõket, öröme telik a természet bõségében.
Színei
fehér - a Hold tisztasága;
piros - az élet;
sárga - nap, virágok;
világoszöld - a növények új hajtásai
halványrózsaszín - egyes gyümölcsfák virágai.
Állatok
A bárány is az istennõ attribútuma.Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában egyaránt az õ szent állataként tartják számon. A nyúl nagyon termékeny állat, Diana/Artemisz attribútuma. A hímes tojást hozó nyusz i az újjászületés ajándékát hozza el nekünk. Kígyó, sikló, egyszarvú, pegazus.
Kövek
Akvamarin, rózsakvarc, holdkõ.
Növények
krókusz, jázmin, nárcisz, jácint, frézia, gyömbér.
Ostara fája a kõris, egyúttal Bran isten szent fája is, aki a monda szerint a Brit Szigetek patrónusa. A londoni Tower híres hollói Bran szent madarai, és azt mondják, ha a madarak egyszer elhagyják Britanniát, a sziget elpusztul. (Akár igaz a legenda, akár nem, a britek -- biztos ami biztos -- levágják a madarak szárnya végét, hogy véletlenül se tudjanak elrepülni a szigetrõl...)
Füstölõk
jázmin, tömjén, mirrha, sárkányvér, fahéj, szerecsendió, aloéfa, benzoégyanta, pézsma, afrikai ibolya, zsálya, eper, lótusz, ibolya, narancshéj, rózsa
(Nem muszáj ám mindet alkalmaznod, válaszd ki a neked legkedvesebbeket!)
Ostara füstölõ
3 rész tömjén
2 rész szantálfa
1 rész benzoégyanta
1 rész fahéj
néhány csöpp pacsuliolaj
Ostara füstölõ 2.
2 rész tömjén
1 rész benzoégyanta
1 rész sárkányvér
1/2 rész szerecsendió
1/2 rész ibolyaszirom (vagy pár csöpp ibolyaolaj)
1/2 rész narancshéj
1/2 rész rózsaszirom
Ostara olaj
- 2 rész tömjén
- 1 rész benzoégyanta
- 1 rész sárkányvér
- 1/2 rész szerecsendió
- 1/2 rész ibolya
- 1/2 rész narancs
1/2 rész rózsa
 |
Az ünnep katolikus egyházi megfelelõje a Húsvét: a napéjegyenlõségtõl számított elsõ telihold utáni elsõ vasárnap. Ekkor emlékszik meg a katolikus világ Krisztus feltámadásáról. Idõben ugyanekkorra esik a zsidó Peszách-ünnep is. A télvégi farsangi mulatságokat önmegtartóztató idõszak követi, a negyvennapos nagyböjt (Spanyolországban: Cuaresma, a németeknél Lenz, Itáliában Quaresima, angolszász Lent), valamint a nagyhét különleges szertartásai.
A katolikus egyház másik tavaszi ünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja még egyértelmûbb, félreérthetetlen kapcsolatban áll az õsi pogány ünneppel, amit a Fehér Istennõ tiszteletére világszerte megültek.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
