---------------------------------------------------------------------

Ostara: a f�k �nnepe, a tavaszi nap�jegyenlõs�g �nnepe. Az igazi tavasz elsõ napja. M�rcius 19. �s 21. k�z� szokott esni. Ekkor egyforma hossz� a nappal �s az �jszaka - ezt m�r az �kori n�pek is megfigyelt�k. Minden term�szetvall�s meg�nnepli ezt a napot, amikor a Term�szet fel�bred hossz� t�li �lm�b�l, a F�ld �jra term�kenny� v�lik - elkezdõdhet a vet�s, az �ltet�s, kihajtanak az õsszel f�ldbe rejtett magok. Ami most �led, annak gy�m�lcs�t �lvezhetj�k k�sõbb.

Sz�nei feh�r - a Hold tisztas�ga; piros - az �let; s�rga - nap, vir�gok; vil�gosz�ld - a n�v�nyek �j hajt�sai halv�nyr�zsasz�n - egyes gy�m�lcsf�k vir�gai. �llatok A b�r�ny is az istennõ attrib�tuma.Eur�p�ban, a K�zel-Keleten, �szak-Afrik�ban egyar�nt az õ szent �llatak�nt tartj�k sz�mon. A ny�l nagyon term�keny �llat, Diana/Artemisz attrib�tuma. A h�mes toj�st hoz� nyuszi az �jj�sz�let�s aj�nd�k�t hozza el nek�nk. K�gy�, sikl�, egyszarv�, pegazus. K�vek Akvamarin, r�zsakvarc, holdkõ. N�v�nyek kr�kusz, j�zmin, n�rcisz, j�cint, fr�zia, gy�mb�r. Ostara f�ja a kõris, egy�ttal Bran isten szent f�ja is, aki a monda szerint a Brit Szigetek patr�nusa. A londoni Tower h�res holl�i Bran szent madarai, �s azt mondj�k, ha a madarak egyszer elhagyj�k Britanni�t, a sziget elpusztul. (Ak�r igaz a legenda, ak�r nem, a britek -- biztos ami biztos -- lev�gj�k a madarak sz�rnya v�g�t, hogy v�letlen�l se tudjanak elrep�lni a szigetrõl...) F�st�lõk j�zmin, t�mj�n, mirrha, s�rk�nyv�r, fah�j, szerecsendi�, alo�fa, benzo�gyanta, p�zsma, afrikai ibolya, zs�lya, eper, l�tusz, ibolya, narancsh�j, r�zsa (Nem musz�j �m mindet alkalmaznod, v�laszd ki a neked legkedvesebbeket!) Ostara f�st�lõ 3 r�sz t�mj�n 2 r�sz szant�lfa 1 r�sz benzo�gyanta 1 r�sz fah�j n�h�ny cs�pp pacsuliolaj Ostara f�st�lõ 2. 2 r�sz t�mj�n 1 r�sz benzo�gyanta 1 r�sz s�rk�nyv�r 1/2 r�sz szerecsendi� 1/2 r�sz ibolyaszirom (vagy p�r cs�pp ibolyaolaj) 1/2 r�sz narancsh�j 1/2 r�sz r�zsaszirom Ostara olaj 2 r�sz t�mj�n 1 r�sz benzo�gyanta 1 r�sz s�rk�nyv�r 1/2 r�sz szerecsendi� 1/2 r�sz ibolya 1/2 r�sz narancs 1/2 r�sz r�zsa

Az �nnep katolikus egyh�zi megfelelõje a H�sv�t: a nap�jegyenlõs�gtõl sz�m�tott elsõ telihold ut�ni elsõ vas�rnap. Ekkor eml�kszik meg a katolikus vil�g Krisztus felt�mad�s�r�l. Idõben ugyanekkorra esik a zsid� Pesz�ch-�nnep is. A t�lv�gi farsangi mulats�gokat �nmegtart�ztat� idõszak k�veti, a negyvennapos nagyb�jt (Spanyolorsz�gban: Cuaresma, a n�metekn�l Lenz, It�li�ban Quaresima, angolsz�sz Lent), valamint a nagyh�t k�l�nleges szertart�sai. A katolikus egyh�z m�sik tavaszi �nnepe, Gy�m�lcsolt� Boldogasszony napja m�g egy�rtelmûbb, f�lre�rthetetlen kapcsolatban �ll az õsi pog�ny �nneppel, amit a Feh�r Istennõ tisztelet�re vil�gszerte meg�ltek.